Az elmúlt egy hónap alatt semmi nem történt, hanem az elmúlt öt nap!!!
A jégvihar elverte szerelmem autóját (én megúsztam, nálunk csak borsó nagyságú jegek estek úgy fél percig), aztán a minap totálkárra is törte. Ő szerencsésen megúszta, de az autónak annyi. Most várom, mikor költözik vissza hozzám, mert csak napok kérdése. Megint odaadtam neki az autót. Kicsit izgulok, nehogy őt is megtörje, de muszáj segítenem neki. Nem azért, mert várok cserébe valamit, vagy mert jóságos szamaritánus érdemrendre törekszem, hanem csak egyszerűen muszáj. Nem hagyhatom én is cserben.
Pedig az érzelmeimben is sokminden változott. Nem is az érzelmeimben, hanem inkább a felfogásomban. Rájöttem, hogy bármennyire is szeretném, nem lehetek boldog vele. Nem tudja nekem azt nyújtani, amit elvárok egy férfitől, és én sem tudom neki azt nyújtani, amit ő elvár egy nőtől. Soha nem fogom tudni elviselni a kismillió lánybarátját, akik folyamatosan hívogatják. Úgy általában, az élethez való hozáállása elfogadhatatlan nekem.
A baj csak az, hogy mást nem tudok szeretni. Próbáltam, nem kétszer, de nem megy. Tehát egy út van előttem. Lemondok mindenről, ami nekem fontos volt valaha is, és próbálom tudatosítani magamban, hogy jobb, ha örökre egyedül maradok. Belefáradtam ebbe az egész küzdelembe. Elvégre valakinek boldogtalannak is kell lennie. És én az is vagyok. elkeserít, hogy nem sikerült. Nem csak egy cél, az egész életem egy hatalmas kudarc. Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnék az életemben, akkor az az lenne, hogy ne ismerjem meg a szerelmemet. Mivel ezt nem lehet megváltoztatni, bele kell nyugodnom, hogy szikrányi esélyem sincs arra, hogy valaha is boldog legyek. Nekem ez jutott.
július 28
2007.07.28. 19:56 | Loona | Szólj hozzá!
Hetek óta igazi pokol az életem. Az ő autója kész van. Elköltözött, toijik a fejemre nagy ívben. Az én autóm kb. azóta járóképtelen, de csak ígérgeti, hogy megszereli, tudom nem fogja, mert neki nem érdeke. Meg minek is segítene? Amíg neki nem volt, addig jó voltam, most már szarba se néz.
Iszonyatos migrénem van, pedig szinte soha nem fáj a fejem sem.
Azt hiszem, jobb volna eltakarodnom végre erről a világról. Ha jó lenne az autóm, most tuti lemennék, és fának hajtanék.
Még szegény macskának is rácsaptam a fenekére, pedig nem csinált semmit, csak zajongott egy kicsit. Még jó, hogy nincs gyerekem, azt most biztos eszméletlenül megverném.
Segítséget kéne kérnem, de nem tudom hogyan, kitől. És, hogy lehet-e egyáltalán segíteni rajtam. Félek, nekem már csak az a megoldás, ha végleg eltűnök. Nemcsak a városból, az országból, de az életből is.
Fáradt vagyok az örökös újrakezdéstől. Mindig csak újrakezdeni, nincs egy biztos pont sem ebben a rohadt életben.
Na mindegy. Beveszek egy Frontint, és kibékítem a cicusomat.
Iszonyatos migrénem van, pedig szinte soha nem fáj a fejem sem.
Azt hiszem, jobb volna eltakarodnom végre erről a világról. Ha jó lenne az autóm, most tuti lemennék, és fának hajtanék.
Még szegény macskának is rácsaptam a fenekére, pedig nem csinált semmit, csak zajongott egy kicsit. Még jó, hogy nincs gyerekem, azt most biztos eszméletlenül megverném.
Segítséget kéne kérnem, de nem tudom hogyan, kitől. És, hogy lehet-e egyáltalán segíteni rajtam. Félek, nekem már csak az a megoldás, ha végleg eltűnök. Nemcsak a városból, az országból, de az életből is.
Fáradt vagyok az örökös újrakezdéstől. Mindig csak újrakezdeni, nincs egy biztos pont sem ebben a rohadt életben.
Na mindegy. Beveszek egy Frontint, és kibékítem a cicusomat.
Július 1
2007.07.01. 19:14 | Loona | Szólj hozzá!
Sokáig nem írtam, de nem is lett volna mit. Most viszont megint kezdek besűrűsödni.
Szóval, egy rokonunk, akikkel elég ritkán találkoznunk (hál istennek) meghívott az esküvőjére. megjelenés kötelező. Én pedig inkább mennék a pokolba, mint egy esküvőre. Azt hiszem, szerelmem eljön velem, ha kérem, de akkor sem akarok menni. Útálom azt látni, hogy másoknak sikerül. Nekem meg csak mindenféle pótlékok maradnak. Nem szeret a pasim? No problem, beszereztem egy kisállatot. Mivel én őt szeretem, és tőle szeretnék egyszer családot, le kellett rendeznem magamban, hogy olyan dologról álmodozom, ami lehetetlen. No problem! Helyette azt tervezgetem, hogy olyasmibe vágok bele, ami picit veszélyes, és nagyon magányos. elég jól haladtam a szituáció átalakításával a fejemben, erre jön ez a hülye meghívó. Mert mindenki másnak sikerül. Mert mindenki mást szeretnek. Csak én nem vagyok erre elég jó. Egy valaki szeretett egész életemben, de azt meg dobtam, mert uncsi volt.
Ha valamilyen indokkal ki tudnám védni, hogy el kelljen mennem! De mit tegyek???? Törjem el a lábam???? Szerezzek be ronda betegséget épp akkorra????? (Tekintve a munkahelyemet ez lenne a legkönnyebb!)
Augusztusig van idő... Hogy haragítsak magamra egyszerre kilenc embert... Mert azt úgysem értenék meg, hogy nekem egy esküvőre elmenni... kínzások millióival ér fel...
Szóval, egy rokonunk, akikkel elég ritkán találkoznunk (hál istennek) meghívott az esküvőjére. megjelenés kötelező. Én pedig inkább mennék a pokolba, mint egy esküvőre. Azt hiszem, szerelmem eljön velem, ha kérem, de akkor sem akarok menni. Útálom azt látni, hogy másoknak sikerül. Nekem meg csak mindenféle pótlékok maradnak. Nem szeret a pasim? No problem, beszereztem egy kisállatot. Mivel én őt szeretem, és tőle szeretnék egyszer családot, le kellett rendeznem magamban, hogy olyan dologról álmodozom, ami lehetetlen. No problem! Helyette azt tervezgetem, hogy olyasmibe vágok bele, ami picit veszélyes, és nagyon magányos. elég jól haladtam a szituáció átalakításával a fejemben, erre jön ez a hülye meghívó. Mert mindenki másnak sikerül. Mert mindenki mást szeretnek. Csak én nem vagyok erre elég jó. Egy valaki szeretett egész életemben, de azt meg dobtam, mert uncsi volt.
Ha valamilyen indokkal ki tudnám védni, hogy el kelljen mennem! De mit tegyek???? Törjem el a lábam???? Szerezzek be ronda betegséget épp akkorra????? (Tekintve a munkahelyemet ez lenne a legkönnyebb!)
Augusztusig van idő... Hogy haragítsak magamra egyszerre kilenc embert... Mert azt úgysem értenék meg, hogy nekem egy esküvőre elmenni... kínzások millióival ér fel...
Június 7
2007.06.07. 12:16 | Loona | Szólj hozzá!
Most picit lenyugodtam, ami főleg annak köszönhető, hogy a minap msn-en flörtölgettem egy rég nem látott ismerőssel.Szerelmem közben pedig a másik szobában netezett... szerencsére nem buktunk le, pedig már nagyon izzott a levegő. Még szerencse, hogy száz kilóméternyire vagyunk egymástól (nem mintha az távolság lenne). Szóval most bűntudatom van, nem is kicsi, és mélyen hallgatok. Igaz, semmi rosszat nem tettem, de most úgy érzem nagyon szeretném megtenni. Biztos megbánnám,de olyan jó hogy végre valakit érdeklek! Több mint nyolc éve semmit nem tudtunk egymásról, és most megkeresett! Arra esély sincs, hogy köztünk kapcsolat legyen, annyira más világban élünk (vagyis éltünk akkor), de pár éjszakára nem mondanék nemet, hogyha a lelkem szabad lenne. De több nem történne. Nem bírnám elviselni a folyamatos próbákat, koncerteket, rajongókat... Meg aztán nem költöznék vissza abba a városba. Jó álmodozni, csak ne kísérné folyton erős bűntudat...
Június 2 délelőtt
2007.06.02. 12:47 | Loona | Szólj hozzá!
Ma reggel nem tudtam aludni, és helyette inkább szerelmemet bámultam, hogy milyen édesen szuszog mellettem. Közben gondolkoztam, pedig megtanulhattam volna, hogy az sosem vezet jóra. Ezen a gyerektémán rágtam magam. Tényleg szeretnék már egy gyereket. Nagyon. Ő viszont nagyon nem. Eddig azt hazudta, hogy szeretne családot, de hát erről is kiderült, hogy csak ámítás, hogy reménykedjek. Persze, lehet, hogy tényleg szeretne családot, csak lehetőleg más felesége legyen, és más gyereke. Mert akkor úgy kényelmes. Jó beleülni a készbe. És még törődni sem kell az egésszel, mert semmi köze hozzájuk.
Én meg csak pörgetem az agyamat, hogy mit csinálhatnék. A kézenfekvő megoldás az lenne, hogy dobom, és beszerzek egy gyereket valami egyéjszakás kalandból. Ehhez viszont túlságosan szeretem. Pedig előbb utóbb nem hagy más választást, és meg kell lépnem. Pedig milyen szép lenne, ha egyszer elém állna, és engedélyt adna rá, hogy abba hagyhassam a gyógyszert... Tudom, hogy ez soha nem fog megtörténni, és ez nagyon letör. Idióta túlfejlett erkölcsi érzékem miatt azonban soha nem fogom átvágni. Pedig tudok pár trükköt, amivel rendszeres gyógyszerszedés mellett is teherbe lehet esni... Olyan könnyű lenne! Csak egyszer azt mondta, hogy ha teherbe esnék véletlenül, akkor nem lépne le. És most jön a logikai bukfenc: ez gáz!!!! Nagyon!!! Ugyanis egyrészt alapból bűntudatom lenne, másrészt onnantól azzal a tudattal nézhetnék rá, hogy tudom: a pokolba kíván, és legszívesebben már letiplizett volna, de a család neki is szent????
Csapdában vagyok.
Én meg csak pörgetem az agyamat, hogy mit csinálhatnék. A kézenfekvő megoldás az lenne, hogy dobom, és beszerzek egy gyereket valami egyéjszakás kalandból. Ehhez viszont túlságosan szeretem. Pedig előbb utóbb nem hagy más választást, és meg kell lépnem. Pedig milyen szép lenne, ha egyszer elém állna, és engedélyt adna rá, hogy abba hagyhassam a gyógyszert... Tudom, hogy ez soha nem fog megtörténni, és ez nagyon letör. Idióta túlfejlett erkölcsi érzékem miatt azonban soha nem fogom átvágni. Pedig tudok pár trükköt, amivel rendszeres gyógyszerszedés mellett is teherbe lehet esni... Olyan könnyű lenne! Csak egyszer azt mondta, hogy ha teherbe esnék véletlenül, akkor nem lépne le. És most jön a logikai bukfenc: ez gáz!!!! Nagyon!!! Ugyanis egyrészt alapból bűntudatom lenne, másrészt onnantól azzal a tudattal nézhetnék rá, hogy tudom: a pokolba kíván, és legszívesebben már letiplizett volna, de a család neki is szent????
Csapdában vagyok.
Május 31
2007.05.31. 19:29 | Loona | Szólj hozzá!
Jelenleg viszonylag béke van, főleg, ha nem húzom magam fel állandóan azon, hogy társkeresőzik, libázik. Békénkhez hozzájárul az is, hogy nem jutottunk el kedden a szokásos havi rendezvényünkre. Szeretünk oda járni, jó fejek a társak, csak nekem van mindig rossz szájízem utána. Ugyanis, titkolni kell, hogy bármi közünk is van egymáshoz. Ha jól vettem a jelzéseit, akkor előttük jobb ha úgy teszek, mintha nem is ismerném egyáltalán. Pedig ott nincsenek is jó csajok, nem értem mitől fél, kinél rontanám az esélyeit??? Ha én akarnám ezt, mert van pár fullextrás pasas, akkor érthető lenne... De én szégyellem magam miatta, mikor megkérdezik, hol a párom, és erre azt kell felelnem, hogy nem a párom, csak távoli ismerősöm.
Bárcsak érdekelnének más pasik is! És nem csak elméleti síkon... Mert például hiába érdekel az egyik haverja, amikor egyrészt nincs esélyem nála, másrészt, ha lenne, akkor meg én nem mennék bele, mert van menyasszonya... Túl bonyolítok mindent, de sosem kezdenék olyan pasival sem, akinek barátnője van, hát még ha ennél több! Nem igazán tudnék tükörbe nézni többé. Ebben is különbözünk. Ő direkt élvezi, ha szétszakíthat egy párt, vagy egy családot, (legalábbis erre utal, hogy szeret házas, gyerekes nőkkel kezdeni) nekem meg forog tőle a gyomrom.
Bárcsak érdekelnének más pasik is! És nem csak elméleti síkon... Mert például hiába érdekel az egyik haverja, amikor egyrészt nincs esélyem nála, másrészt, ha lenne, akkor meg én nem mennék bele, mert van menyasszonya... Túl bonyolítok mindent, de sosem kezdenék olyan pasival sem, akinek barátnője van, hát még ha ennél több! Nem igazán tudnék tükörbe nézni többé. Ebben is különbözünk. Ő direkt élvezi, ha szétszakíthat egy párt, vagy egy családot, (legalábbis erre utal, hogy szeret házas, gyerekes nőkkel kezdeni) nekem meg forog tőle a gyomrom.
Május 28
2007.05.28. 19:44 | Loona | Szólj hozzá!
Jelenleg épp szent a béke... Tegnap nem jött, otthon maradt, de ma délután kiengesztelt... Kivételesen beszélgettünk is, elsősorban erről az együttjárás dologról... Makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy ne legyen több köztünk... Nem probléma, én is elég makacs vagyok, és hiába nem hiszi el, tudom, hogy ő az igazi. Szóba került a gyerektéma is. Ő nem akar gyereket, legalábbis nem most (nem tőlem), én viszont igen, most és tőle. Tudom, nem ő lenne az apák mintapéldénya, de... ez nem érdekel. Kár, hogy nem vagyok olyan mint a legtöbb lány. Olyan jó lenne szó nélkül abbahagyni a gyógyszereket, és csak akkor közölni az örömhírt, amikor már késő, hogy legyilkoltassa. Sajnos én ezt nem tudom megtenni. Többé nem tudnék tükörbe nézni, ha mégis. Így sem bízik bennem eléggé. Meg aztán egy ilyen húzással végleg eljátszanám az utolsó utáni esélyemet is a nem létező kapcsolatunkhoz. Ekkorát pedig bolond lennék kockáztatni. Ő sokkal fontosabb, mint az én gyerek utáni vágyam. Inkább várok a csodára. Hogy egy nap azzal jön haza, hogy ő is akarja.
Mikor kisérletezik már ki végre a szerelem elleni tutibiztos szert? Jelentkeznék tesztalanynak... Akkor talán egyszer még boldog is lehetnék. Így csak beszélgetésről-beszélgetésre távolabb kerülök mindattól, amit boldog életnek hívok. Percről percre csökken rá az esélyem, és semmit nem tudok ellene tenni, mert ő fontosabb, mint én magam. (na jó, az autómat még nála is jobban szeretem:D)
Mikor kisérletezik már ki végre a szerelem elleni tutibiztos szert? Jelentkeznék tesztalanynak... Akkor talán egyszer még boldog is lehetnék. Így csak beszélgetésről-beszélgetésre távolabb kerülök mindattól, amit boldog életnek hívok. Percről percre csökken rá az esélyem, és semmit nem tudok ellene tenni, mert ő fontosabb, mint én magam. (na jó, az autómat még nála is jobban szeretem:D)
Május 27 délután
2007.05.27. 18:05 | Loona | Szólj hozzá!
Update: Állítólag a haverjai küldték azokat az SMS-eket. Nem tudom, elhigyjem-e. Oké, tudom, hogy annyira sötétek, hogy hozzájuk képest a fekete lyuk világít, de kegyetlenek is? Nekik az csak egy jó vicc, hogy kishíján dobtam a szerelmem? Nem tudok dönteni.
Legalább az autóm itthon van, és állítólag még az olaját is kicserélték.Ő maga most sincs itt, állítólag az egyik fiúhaverjával van. Egyre kevésbé tudok bízni benne. Pedig szeretem. És jó lenne, ha tudnék bízni, de ez most nagyon nagy törés volt... A haverok írták... Azért kételkedem, mert soha, egy tizedmásodpercre sem téveszti szem elől a telefonját. Ez kb olyan, mint a szakrális laptop, amire még csukott állapotban is bűn ránézni. Ha gépezik, és olyan irányból állok pár másodpercre, ahonnan láthatom mit csinál (általában társkereső rovatokat böngészik, MSN-ezik az eddigi trófeáival, vagy fórumozik és blogol valahol, és amint megtudtam, rólam is írogat. Amint azt informátoraimtól tudom, valószínűsíthetően nem túl kedves dolgokat...), akkor becsukom a szemem, vagy elfordítom a fejem. Mindegy, csak ne lássam. Amúgy is... attól tartok olyat láthatnék, ami szembesít a valósággal, és tényleg ejtenem kéne. Kíváncsi vagyok, ma éjjel itt alszik-e. Megpróbál-e kiengesztelni. Nem hiszem, nem az a típus. Ő azon az állásponton van, hogy én vagyok a hülye, amiért elhittem, hogy újfent az exével tölti az éjszakát. De ez nem hihetetlen!!! Nála nem! És mivel nála a barátságnak a szex is a része, az exével pedig barátok... Jó lenne szövetkezni a libuci férjével. Ha csak annyit sikerülne elérnünk, hogy ne töltsenek többet együtt egy éjszakát sem, már nagyon boldog lennék. Azzal a gyógyszervivős üggyel is vannak kételyeim. Ha az a baja a csajnak, amit mond, akkor azt a bogyót folyamatosan szedni kell, nemcsak akkor, ha rosszul van. Plusz, az öcsémnek ugyan az a betegsége van, de mikor róla beszélünk, hogy szegény mennyire beteg, akkor elbagatelizálja, hogy csak felfújjuk az egészet.Tehát, azalatt, amíg együtt éltek vagy nem jött tisztába a betegség mibenlétével és veszélyességével, vagy nem is beteg a csajszi...
Exekről szólva: tegnap én is beszéltem vagy egy órát az exemmel. Kölcsön akarta kérni a fényképezőgépet, mert utazik a cégével. Jól eldumálgattunk. Egy biztos. Többé senki nem lesz hozzám olyan kedves, mint ő volt. Ő tényleg szeretett, csak részemről kihűlt a kapcsolat. Szerencsére barátok tudtunk maradni, annak ellenére, hogy mennyire rondán elbántam vele... Szegény! Ha elmondanám neki, hogy hazugság volt az a két év, nem voltam bele soha szerelmes, és egy másik pasi miatt dobtam magyarázat nélkül... Most bezzeg viszakapom mindazt az ocsmányságot, amit ellene elkövettem. Gyorsan dolgozik a sors... Ő egyébként még mindig szerelmes belém... Most pl. Németországból rendelt nekem egy bögrét, és egy egéralátétet, ami passzol az autómhoz. Csak mert tudja, hogy mennyire fan vagyok... Csak tudnám miből rendelte és hogyan!!! Nulla pénz, mert nagyon keveset keres, és nulla nyelvtudás, mégis a német shopból rendelt (a magyart nem találta meg, amúgy is az átmenetileg zárva van) ... Ha ez nem szerelem...
Ha egyedül kell töltenem az éjszakát, akkor este még jelentkezem...
Legalább az autóm itthon van, és állítólag még az olaját is kicserélték.Ő maga most sincs itt, állítólag az egyik fiúhaverjával van. Egyre kevésbé tudok bízni benne. Pedig szeretem. És jó lenne, ha tudnék bízni, de ez most nagyon nagy törés volt... A haverok írták... Azért kételkedem, mert soha, egy tizedmásodpercre sem téveszti szem elől a telefonját. Ez kb olyan, mint a szakrális laptop, amire még csukott állapotban is bűn ránézni. Ha gépezik, és olyan irányból állok pár másodpercre, ahonnan láthatom mit csinál (általában társkereső rovatokat böngészik, MSN-ezik az eddigi trófeáival, vagy fórumozik és blogol valahol, és amint megtudtam, rólam is írogat. Amint azt informátoraimtól tudom, valószínűsíthetően nem túl kedves dolgokat...), akkor becsukom a szemem, vagy elfordítom a fejem. Mindegy, csak ne lássam. Amúgy is... attól tartok olyat láthatnék, ami szembesít a valósággal, és tényleg ejtenem kéne. Kíváncsi vagyok, ma éjjel itt alszik-e. Megpróbál-e kiengesztelni. Nem hiszem, nem az a típus. Ő azon az állásponton van, hogy én vagyok a hülye, amiért elhittem, hogy újfent az exével tölti az éjszakát. De ez nem hihetetlen!!! Nála nem! És mivel nála a barátságnak a szex is a része, az exével pedig barátok... Jó lenne szövetkezni a libuci férjével. Ha csak annyit sikerülne elérnünk, hogy ne töltsenek többet együtt egy éjszakát sem, már nagyon boldog lennék. Azzal a gyógyszervivős üggyel is vannak kételyeim. Ha az a baja a csajnak, amit mond, akkor azt a bogyót folyamatosan szedni kell, nemcsak akkor, ha rosszul van. Plusz, az öcsémnek ugyan az a betegsége van, de mikor róla beszélünk, hogy szegény mennyire beteg, akkor elbagatelizálja, hogy csak felfújjuk az egészet.Tehát, azalatt, amíg együtt éltek vagy nem jött tisztába a betegség mibenlétével és veszélyességével, vagy nem is beteg a csajszi...
Exekről szólva: tegnap én is beszéltem vagy egy órát az exemmel. Kölcsön akarta kérni a fényképezőgépet, mert utazik a cégével. Jól eldumálgattunk. Egy biztos. Többé senki nem lesz hozzám olyan kedves, mint ő volt. Ő tényleg szeretett, csak részemről kihűlt a kapcsolat. Szerencsére barátok tudtunk maradni, annak ellenére, hogy mennyire rondán elbántam vele... Szegény! Ha elmondanám neki, hogy hazugság volt az a két év, nem voltam bele soha szerelmes, és egy másik pasi miatt dobtam magyarázat nélkül... Most bezzeg viszakapom mindazt az ocsmányságot, amit ellene elkövettem. Gyorsan dolgozik a sors... Ő egyébként még mindig szerelmes belém... Most pl. Németországból rendelt nekem egy bögrét, és egy egéralátétet, ami passzol az autómhoz. Csak mert tudja, hogy mennyire fan vagyok... Csak tudnám miből rendelte és hogyan!!! Nulla pénz, mert nagyon keveset keres, és nulla nyelvtudás, mégis a német shopból rendelt (a magyart nem találta meg, amúgy is az átmenetileg zárva van) ... Ha ez nem szerelem...
Ha egyedül kell töltenem az éjszakát, akkor este még jelentkezem...
Május 27 reggel
2007.05.27. 08:20 | Loona | 1 komment
Szörnyű éjszakán vagyok túl. gyógyszer ellenes vagyok, de tegnap éjjel muszáj volt bevennem egy fél Xanaxot, hogy el tudjak aludni. Történt ugyanis, hogy tegnap este írtam egy SMS drága szerelmemnek, hogy merre fele van. Nem vagyok az az ellenőrizgető, minden percről számot kérő csajszi, de mivel nála van az autóm, így szeretem tudni, hogy merre járkál. (mármint az autó, nem ő!!!) Kiderült, megint az exénél töltötte az éjszakát. Hogy azt a csajt miért nem tudja megnevelni egy picit a férje?!?!? Felhívtam, hogy hozza vissza az autót azonnal, de még mindig nem ért ide, pedig az a r****c csak pár kilométerre lakik.Mondjuk, amikkor felhívtam a pasast, ő csak annyit kérdezett röhögve, hogy mindent beveszek-e, szóval nem tudom mi is van. Akkor hazudott, mikor azt az SMS-t az exe nevében írta alá, és tényleg dolgozott, vagy akkor, amikor próbálta úgy beállítani a dolgot, mintha csak vicc lenne. Mindkettő nagyon megalázó. És igen, könnyen beveszem, hogy a kis vagi férje elutazott, és ő rögtön valami átlátszó indokkal odahívta. Volt már ilyen. Akkor állítólag rosszul volt, és az "életmentő" gyógyszer épp elfogyott... Épp akkor, és az én másik városban élő szerelmemet tudta csak felhívni. Szegény, biztos remete, és senki mást nem ismer a városban... Én meg csak vártam, mert persze nem szólt, és ha nem írok neki, akkor reggel csak leshettem volna, hogy hoppá, autó sehol, nem tudok dolgozni menni.Amikor pedig kérdeztem, hogy mégis, merre járt, a képembe hazudott, hogy egy fiúhaverjánál volt. Pár nappal később vallotta csak be, hogy az egész éjszakát ott töltötte. Szóval,azt hiszem, érthető, hogy a nőügyeivel kapcsolatban nincs egy szikrányi humorérzékem sem.
Az a legnagyobb gond, hogy szeretem. Még most is. Kicsit ugyan forog a gyomrom a gondolattól, hogy egész éjjel az ex karjaiban volt, vele szeretkezett, de lenyelem. Tudom, hogy oltári nagy barom vagyok, de fontos nekem, szeretem, nem akarom újra elveszteni, ezért inkább eltűröm a folyamatos megalázást, azt hogy kihasznál, hogy csak egy pótlék vagyok, amíg nem talál valaki jobbat. Hogy az autóm fontosabb neki, mint én. Na mindegy, most elég ennyi, majd este jelentkezem a fejleményekkel, ha egyáltalán lesznek. Lehet, hogy be kéne kapcsolni a telefonomat??? Á felesleges, MSN-en úgyis elérne, ha akarna valamit.
Az a legnagyobb gond, hogy szeretem. Még most is. Kicsit ugyan forog a gyomrom a gondolattól, hogy egész éjjel az ex karjaiban volt, vele szeretkezett, de lenyelem. Tudom, hogy oltári nagy barom vagyok, de fontos nekem, szeretem, nem akarom újra elveszteni, ezért inkább eltűröm a folyamatos megalázást, azt hogy kihasznál, hogy csak egy pótlék vagyok, amíg nem talál valaki jobbat. Hogy az autóm fontosabb neki, mint én. Na mindegy, most elég ennyi, majd este jelentkezem a fejleményekkel, ha egyáltalán lesznek. Lehet, hogy be kéne kapcsolni a telefonomat??? Á felesleges, MSN-en úgyis elérne, ha akarna valamit.
· 1 trackback
Május 26
2007.05.26. 21:28 | Loona | Szólj hozzá!
Először is írnék pár gondolatot magamról, csak annyit amennyi szükséges a témához...
25 éves vagyok, és félig meddig szingli. Hogy ez hogy lehet? Egyszerű. Van egy pasas, akibe szerelmes vagyok, és tulajdonképpen együtt is vagyunk, de váltig állítja, hogy csak barátok vagyunk... Ahhoz képest, hogy szinte minden szabadidőnket együtt töltjük, nálam lakik szinte, az én autómat használja... És azt mondja szeret is, de... Csak barátok vagyunk. Pedig szeretném, hogyha jóval több lenne.Ő nem akarja, és hogy miért, arról nem nyilatkozik. Csak annyit tud mondani, hogy én nem teszek semmit a kapcsolatunkért. Ezzel viszont több probléma is van. Ad egy: nem tudom, mi a fenét tehetnék. Ad kettő: ő nem tudja mit akar, én igen. Ad három: milyen nem létező kapcsolatért tegyek én bármit is? Ad négy: ő sem tesz érte semmit... ellene annál inkább. Hiszen őt elsősorban saját maga érdekli, aztán jönnek a nők, akivel "csak barátok" (persze, ugyan úgy, ahogy velem...), aztán az autó, aztán haverok, én pedig csendesen várakozom a lista végén.
Nem tudom mit tegyek. Várjak türelmesen, és tűrjek (hogy miket, azt majd leírom...), vagy próbáljak mást keresni? Vagy csak fogjam fel, hogy nem egyszerű velem, és aki engem elvisel, azt én nem viselem, mert az már papucs?
25 éves vagyok, és félig meddig szingli. Hogy ez hogy lehet? Egyszerű. Van egy pasas, akibe szerelmes vagyok, és tulajdonképpen együtt is vagyunk, de váltig állítja, hogy csak barátok vagyunk... Ahhoz képest, hogy szinte minden szabadidőnket együtt töltjük, nálam lakik szinte, az én autómat használja... És azt mondja szeret is, de... Csak barátok vagyunk. Pedig szeretném, hogyha jóval több lenne.Ő nem akarja, és hogy miért, arról nem nyilatkozik. Csak annyit tud mondani, hogy én nem teszek semmit a kapcsolatunkért. Ezzel viszont több probléma is van. Ad egy: nem tudom, mi a fenét tehetnék. Ad kettő: ő nem tudja mit akar, én igen. Ad három: milyen nem létező kapcsolatért tegyek én bármit is? Ad négy: ő sem tesz érte semmit... ellene annál inkább. Hiszen őt elsősorban saját maga érdekli, aztán jönnek a nők, akivel "csak barátok" (persze, ugyan úgy, ahogy velem...), aztán az autó, aztán haverok, én pedig csendesen várakozom a lista végén.
Nem tudom mit tegyek. Várjak türelmesen, és tűrjek (hogy miket, azt majd leírom...), vagy próbáljak mást keresni? Vagy csak fogjam fel, hogy nem egyszerű velem, és aki engem elvisel, azt én nem viselem, mert az már papucs?
